Matek gyakorló feladatok osztályonként: témák, szintek, nyomtatható lapok

Melyik témát melyik osztályban tanulják?

A Nemzeti alaptanterv (NAT) nem évfolyamonként, hanem szakaszokban (1–4., 5–8. osztály) írja elő, mit kell tudnia a gyereknek. Az osztályokra bontást az iskola helyi tanterve és a tankönyv adja, ezért egy-egy téma iskolánként fél évvel korábban vagy később is sorra kerülhet. Az alábbi táblázat a jellemző sorrendet mutatja.

Ha nem biztos benne, hol tart az osztály, nézze meg a füzetben az utolsó órák címét, vagy az e-naplóban (KRÉTA) a következő témazáró témáját, és ahhoz válasszon lapot.

Mérföldkövek a NAT és a kerettanterv szerint

Az alaptanterv tanulási eredményei közül ezek a legkézzelfoghatóbbak, és ezeken látszik leghamarabb, ha valami hiányzik:

• 4. osztály végére: a gyerek emlékezetből tudja a kisegyszeregyet és a hozzá tartozó bennfoglalásokat; írásban szoroz egy- és kétjegyű szorzóval, írásban oszt egyjegyű osztóval; a 10 000-es számkörben számol; egységtörteket meg tud mutatni (például egy tábla csoki negyedét).
• 5–6. osztály: a számkör tovább bővül, írásban már legfeljebb kétjegyű osztóval is osztanak; jönnek a közönséges és tizedes törtek, az egész számok (ellentett, abszolút érték), az arányosság és a százalék fogalma.
• 7–8. osztály: pozitív egész kitevőjű hatványok, egyismeretlenes elsőfokú egyenlet megoldása lebontogatással és mérlegelvvel, a Pitagorasz-tétel alkalmazása számítási feladatokban, gazdasági és hétköznapi százalékszámítás.

A felső tagozatos kerettanterv az 5–6. osztály két évére 20 órát javasol az arányosságra és a százalékszámításra, a 7–8. osztályra pedig 22-22 órát a százalékszámításra és a szöveges feladatokra. Ez a két terület visszatér a felvételin is, ezért 7. osztálytól érdemes rendszeresen gyakorolni.

Hol mérik a tudást a 2026/2027-es tanévben?

A dátumok a 2026/2027. tanév rendjéről szóló rendeletből származnak. Részletek: kompetenciamérés, központi felvételi, tanév rendje és szünetek.

Hogyan használja a feladatlapokat?

1. Válassza ki a témát a fenti táblázatból, ahhoz, amit éppen az iskolában vesznek.
2. Válasszon szintet. Az Alapozó könnyebb, kevesebb lépésből álló feladatokat ad, a Gyakorló az osztályszintet hozza, a Haladó nagyobb számokkal, hiányzó tagokkal vagy fordított feladatokkal próbára teszi, hogy a gyerek érti-e, amit csinál.
3. Nyomtassa ki. Minden kattintásra új feladatok készülnek, így ugyanazt a témát többször is gyakorolhatják, és a gyerek nem a megjegyzett eredményeket írja vissza.
4. Ellenőrizzék együtt. A megoldások külön oldalon vannak; a rossz válaszokat ne javítsa ki helyette, hanem kérje meg, hogy mondja el hangosan, hogyan számolt.

Melyik szint a jó? Ha a gyerek a Gyakorló lapon szinte mindent jól old meg, és nem kell segítség, a következő alkalommal adjon Haladót. Ha minden harmadik feladat rossz, vagy a lap felénél elakad, menjenek vissza egy hétre az Alapozóra, aztán próbálják újra. Ha a hét közepén nincs ideje témát keresni, a Fontivo heti lapja ugyanezt a szintválasztást követi, és magától érkezik.

Témák

Tippek szülőknek

• Rövid, gyakori alkalmak: heti három-négyszer 15 perc többet ér, mint egy hosszú hétvégi gyakorlás.
• Témazáró előtt egy héttel adjon egy Gyakorló lapot az adott témából: ami ott elcsúszik, arra még van idő.
• Alsó tagozatban mondassa ki hangosan a számolás menetét (például: 47 + 8 = 47 + 3 + 5), így hallja, hol tér el a módszer attól, amit az iskolában tanulnak.
• Felső tagozatban kérje, hogy a gyerek ellenőrizze is az eredményt: a kivonást összeadással, az osztást szorzással, az egyenletet visszahelyettesítéssel.
• Ha a régebbi anyag hiányzik (például a 6. osztályos törteknél a szorzótábla), menjen vissza arra a témára néhány lap erejéig, és csak utána haladjon tovább.